Az ESG (Environmental: Környezeti; Social: Társadalmi; Governance: Vállalatirányítási) tényezők egyre meghatározóbb szerepet játszanak a vállalkozások és a befektetők döntéshozatalában. AZ ESG gyakorlatban a fenntarthatóság fokmérője a vállalatoknál, a fenntarthatóság érdekében megtett lépéseket, intézkedéseket jeleníti meg, amelyek mérhetők és monitoringhozhatók, a kapott eredmények pedig kiértékelhetők és ellenőrizhetők.
Az ESG jelentések a fenti területekkel kapcsolatos teljesítményt dokumentálják, nemcsak az átláthatóság és felelősségvállalás növelését szolgálják, hanem a fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás előmozdítását is. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen jövőbeli várakozások és kötelezettségek kapcsolódnak az ESG jelentésekhez.
Ahogy az ESG területe egyre fontosabbá válik, várhatóan növekedni fog a szabályozók és iparági szervezetek által előírt kötelező standardok száma. A vállalatoknak fel kell készülniük az esetleges új előírásokra és iránymutatásokra, és lehetőség szerint proaktívan részt kell venniük azok kialakításában.
2024. január 1-től az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok (és a közérdeklődésre számot adó cégek) részére kötelező ESG jelentést készíteni. 2025. január 1-től ez a kör tovább bővül a 250 főnél több munkavállalóval, 40 mió eurót meghaladó árbevétellel és min. 20 mió euró mérlegfőösszeggel rendelkező cégekkel (amennyiben ez előbbi feltételekből kettő teljesül).
A befektetők egyre inkább figyelnek az ESG-tényezőkre és azok hosszú távú hatásaira. A befektetői társaságok és alapok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy számoljanak be ESG-vel kapcsolatos teljesítményükről. Ezért a vállalatoknak elengedhetetlenül fontos lesz a releváns információk rendszeres és megbízható biztosítása.
Az ESG-tényezők integrálása nemcsak kötelezettség, hanem üzleti előny is lehet. A piaci versenyképesség szempontjából fontos lesz a pozitív ESG-profil, mivel az egyre tudatosabb fogyasztók és üzleti partnerek előnyben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek aktívan részt vesznek a fenntarthatósági kezdeményezésekben.
Az ESG-jelentések készítése során a vállalatoknak figyelemmel kell kísérniük az innováció és technológiai fejlesztések terén történő változásokat. Az új technológiák, például a blokklánc vagy mesterséges intelligencia, lehetőséget kínálnak az ESG-vel kapcsolatos adatok hatékonyabb gyűjtésére és elemzésére.
Az ESG-jelentések a társadalmi és a munkaerő kapcsolatokat is érintik. A vállalatoknak ki kell fejleszteniük és fenntartaniuk a pozitív munkahelyi kultúrát, a diverzitást és az esélyegyenlőséget, amelyek kulcsfontosságúak az ESG-tényezők teljesítményének értékelése szempontjából.
Az ESG-jelentések átláthatóságot és hitelességet követelnek meg. A vállalatoknak fokozottan figyelniük kell a kommunikációjukat, és biztosítaniuk kell, hogy az ESG-tevékenységeikről és eredményeikről szóló jelentéseik összhangban legyenek a valósággal. Az átláthatóság növeli a vállalati hitelességet és bizalmat az érdekeltek körében.
Az ESG-jelentések nem csupán dokumentumok, hanem kulcsfontosságú eszközök a vállalatok és befektetők számára a fenntartható jövő kialakításában. A jövőben várható növekvő elvárásokkal és kötelezettségekkel a vállalatoknak folyamatos erőfeszítéseket kell tenniük az ESG-tényezők integrálására, hogy hosszú távon sikeresek és fenntarthatóak legyenek a folyton változó üzleti környezetben.
Az ESG-jelentések azonban nem csak kötelezettséget jelentenek a vállalatok számára, hanem lehetőséget is teremtenek a fejlődésre a felelősségvállalás és a fenntarthatóság területén.